2014 tavasz�n indul a tanfolyam!

Mi is az a KLIKKER?

Vannak, akik azt hiszik, hogy egy t�vir�ny�t�, olyan szerkezet, amivel megmondhatjuk az �llatoknak, hogy mikor- mit tegyenek. Pedig err�l sz� sincs! A klikker egy tan�t�si seg�deszk�z �s csak egy dologra val�: arra, hogy k�nnyebb� tegye a kommunik�ci�t k�zt�nk �s az alany k�z�tt.

A klikker val�j�ban legy�zi a k�l�nb�z� fajok k�zti kommunik�ci�s szakad�kot �s k�pes egy�rtelm�v� tenni, hogy mit v�runk a tanul�t�l.

Ez az oldal arra hivatott, hogy eloszlassa a t�vhiteket, �s megnyissa mindazokat a kapukat, amelyek a sz�fogad� kutya az agilityz� degu, vagy a mosolyg� gyermekhez vezetnek. Ez az oldal az�rt k�sz�lt, hogy seg�ts�get ny�jtson mindazoknak, akik szeretn�nek k�nnyen, k�nyszer, b�ntet�s �s f�lelem n�lk�ltan�tani. Ehhez persze sz�ks�g van arra, hogy tiszt�ban legy�nk a tanul�s �s a tan�t�s alapjaival.
K�szen �llsz r�, hogy tudatosan megfigyeld saj�t magadat �s a k�rnyezetedet? K�szen �llsz arra, hogy a tan�t�s idej�re elfelejtsd a haragot, a d�h�t �s a b�ntet�st? K�szen �llsz arra, hogy elfogadd, hogy ha nem tudsz el�re l�pni, az nem a tanul� hib�ja, hanem a ti�d? K�szen �llsz mindazokra a sikerekre, amelyek a j�v�ben �rni fognak, ha nem a sikertelens�geken keseregsz, hanem  v�giggondolod annak okait?
K�szen? Akkor mi megtan�tunk erre. Harag, k�nyszer �s b�ntet�s n�lk�l.
Ehhez csak p�r dologra lesz sz�ks�ged: klikkerre, jutalomra, legal�bb egy tanul�ra, napi p�r percre, t�relemre �s arra, hogy k�pes l�gy a cs�cson abbahagyni. �s term�szetesen arra is, hogy �tb�ng�szd ezt az oldalt.

Mit aj�nlunk?

A honlap elrendez�s�ben k�l�n veszi az elm�letet (tanuljunk) �s a gyakorlatot (tan�tsunk). Ne ess abba a hib�ba, hogy a gyors halad�s �rdek�ben r�gt�n tan�tani akarsz. Lehet, hogy a kezdeti sikerek T�ged igazoln�nak, csakhogy az elm�let legal�bb r�szleges meg�rt�se n�lk�l k�s�bbiekben nem leszel k�pes felismerni a saj�t hib�idat �s ez�ltal ahelyett, hogy teljes�tm�nyetek megugrana, vissza fog esni. Megpr�b�ljuk vide�kkal szeml�ltetni, hogy mi hogy csin�ljuk. Amennyiben m�r r�gi l�togat�nk vagy, hogy ne kelljen v�gign�zned minden oldalt, az �jdons�gok k�z�tt megtal�lhatod a legfrissebb cikkeinket.
�s mit aj�nlunk m�g? Azt aj�nljuk, hogy tedd sz�rakoztat�v� a tan�t�st. Nem csak az alany r�sz�re, hanem saj�t magadnak is. Tan�ts olyan dolgokat, amelyek mer�ben feleslegesek, de sz�rakoztatnak T�ged.

Klikker-�rz�s:

- Gyere, j�tssz�l velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomor� vagyok...
- Nem j�tszhatom veled - mondta a r�ka. - Nem vagyok megszel�d�tve.
- �, bocs�nat! - mondta a kis herceg. N�mi t�n�d�s ut�n azonban hozz�tette: - Mit jelent az,    hogy "megszel�d�teni"?

- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a r�ka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
- Kapcsolatokat teremteni?
- �gy bizony - mondta a r�ka. - Te pillanatnyilag nem vagy sz�momra m�s, mint egy ugyanolyan kisfi�, mint a t�bbi sz�z- meg sz�zezer. �s sz�ks�gem sincs r�d. Ahogyan neked sincs �nr�m. Sz�modra �n is csak ugyanolyan r�ka vagyok, mint a t�bbi sz�z- meg sz�zezer. De ha megszel�d�tesz, sz�ks�g�nk lesz egym�sra. Egyetlen leszel sz�momra a vil�gon. �s �n is egyetlen leszek a te sz�modra...

- J�, j�, de hogyan? - k�rdezte a kis herceg.
- Sok-sok t�relem kell hozz� - felelte a r�ka. - El�sz�r le�lsz sz�p, tisztes t�volba t�lem, �gy, ott a f�ben. �n majd a szemem sark�b�l n�zlek, te pedig nem sz�lsz semmit. A besz�d csak f�lre�rt�sek forr�sa. De minden �ldott nap egy kicsit k�zelebb �lhetsz...

R�szletek a Kishercegb�l.

_{...egy j�l nevelt kutya}           

• _{b�rhol elengedhet�}
• _{mindig beh�vhat�}
• _{nem verekszik}
• _{figyel a gazd�j�ra}
• _{�r�mmel tanul}
• _{ismeri az alapvet� feladatokat (�l, fekszik, marad, stb.)}
• _{b�rhova elvihet�, nem okoz galib�t}

_{...egy j� gazda}

• _{megdolgozik a tekint�ly�rt �s m�lt� vezet�je kuty�j�nak}
• _{tudatos, k�vetkezetes, kiegyens�lyozott}
• _{megtanul "kuty�ul"}
• _{ha valami nem megy, nem a kuty�t okolja, hanem mag�ban keresi a megold�st}
• _{megfelel�  �letm�dot biztos�t kuty�j�nak}
• _{�sszeszedi a kutyapiszkot}
• _{p�ld�t mutat m�s gazd�knak}
• _{odafigyel k�rnyezet�re, a nem-kuty�sokra is}

_{... egy j� kutyaiskola}

• _{els�dleges feladata a gazdik tan�t�sa}
• _{nagy hangs�lyt fektet a kuty�k szocializ�ci�j�ra, nem tartja p�r�zon a kuty�kat a foglalkoz�sok alatt}
• _{tan�t�sn�l motiv�ci�t, jutalmaz�st haszn�l, �s mell�zi a k�nyszert}
• _{kisebb csoportokba rendezi a kuty�kat m�ret�k, temperamentumuk, �rz�kenys�g�k alapj�n}
• _{szervezett form�ban teszi el�rhet�v� a tud�st, tanfolyami rendszerben, fix csoportokkal, seg�danyagok kiad�s�val}
• _{kik�pz�i k�szs�gesek, seg�t�k�szek}

„Nem az a c�l, hogy minden kuty�t egys�gesen t�k�letesre nevelj�nk, hanem hogy mi emberek tudatosan alak�tsuk ki kapcsolatunkat kuty�nkkal �s �rts�k meg �t, hogy mi mi�rt t�rt�nik.”

A term�szetben �l� embernek, a p�sztornak, vagy az indi�nnak nem kellett bajl�dnia kuty�j�val. Neh�z elk�pzelni, hogy Winnetou kergeti a kuty�j�t a Moh�s szikla k�r�l, vagy az �reg Bandi b�csi ord�tozik a terel�kuty�j�val, mert az nem j�n vissza. Vajon, hogy lehets�ges ez �s mi v�ltozott az�ta…?

A T�k�rm�dszer a N�pszigeti Kutyaiskol�n sz�letett, sok �ves kutat�s eredm�nyek�nt. Nev�t onnan kapta, hogy �rt�kei alapj�n a kutya, mint egy t�k�r, megmutatja, hogy milyen gazd�k is vagyunk, �s miben kell m�g fejl�dn�nk. Csak ezeket a visszat�kr�z�d�seket fel kell, tudjuk ismerni.

Iskol�nkon a G�d�ll�i kutyaiskola kik�pz�i tartj�k a tanfolyamokat.

A T�k�rm�dszer h�rmas tagol�s�val l�p�sr�l-l�p�sre egyszer�v� �s �tl�that�v� igyekszik tenni az ember �s a kutya kapcsolat�t. H�rom nagyobb r�szb�l �ll:

1.) Viszonyunk rendez�se �szt�nkezel�si technik�k seg�ts�g�vel– ez a t�mak�r legink�bb az iskola saj�t kutat�sain alapszik �s fantasztikus eredm�nyeket �rt�nk el ezen a t�ren. Az �szt�nkezel�s seg�ts�g�vel megismerhetj�k a kutya l�ny�t, �szt�nvil�g�t, meg�rthetj�k, mib�l alakulnak ki egy�tt�l�s�nk probl�m�i, �s megtudhatjuk, hogyan kell, kezelj�k azokat. L�nyeg�ben a gazdik megtanulj�k, hogyan alak�ts�k ki a kapcsolatukat a kuty�val, hogyan lehet a kutya saj�t nyelv�n lekommunik�lni, hogy kinek hol a helye �s hogy tudunk azz� a vezet�v� v�lni, akit a kutya keres benn�nk, akinek anno �sei �tadt�k az ir�ny�t�st.

2.) Tan�t�s – sokf�le m�dszer l�tezik, a ma ismert leghat�konyabb a klikkerk�pz�s, melyet iskol�nk els�k k�z�tt saj�t�tott el Magyarorsz�gon �s nagy szerepet v�llalt a terjeszt�s�ben. Az iskola gondoz�s�ban jelent meg az els� magyar nyelv� klikkeres k�nyv is. A klikkerk�pz�s mell�z minden er�szakot �s k�nyszert a tan�t�s sor�n, �s az �szt�nkezel�ssel remek�l kieg�sz�tik egym�st. �gy a k�z�s munka �lm�ny kutya �s ember sz�m�ra egyar�nt, nagyban jav�tja a kutya-gazda kapcsolat min�s�g�t, a k�t l�ny k�z�tti kommunik�ci�t, seg�ts�g�vel a kutya tanul�si k�pess�ge oly m�rt�kben megn�, hogy b�rmit megtan�thatunk kuty�nknak, az �tlagosn�l nem nagyobb energia-befektet�ssel.

3.) �letm�d – arr�l sz�l, hogyan �rizhetj�k meg kuty�nk eg�szs�g�t, mik�nt biztos�thatunk neki kiegyens�lyozott, teljes �letet. Ide tartozik az etet�si �s s�t�ltat�si szok�sokt�l kezdve, a kutya foglalkoztat�s�ig minden. A v�rosba ker�l�, energi�kt�l duzzad� kuty�k ma m�r t�bbnyire nem l�tnak el hasznos feladatokat, „csak” t�rsnak akarjuk �ket. A benn�k rejl� k�pess�geket, �szt�n�ket, energi�kat, nem tudj�k leadni, �s azok bel�l keringve megbeteg�thetik az �llatot. Ez�rt van az, hogy ma kuty�ink sokkal k�nnyebben betegszenek meg, mint r�gebben. A megold�s a megfelel� �letm�d biztos�t�sa, ahol kuty�nkat fizikailag, szellemileg �s �szt�neit tekintve is megdolgoztatjuk, legyen ez egy nagy s�ta az er�dben, �sztat�s, valamilyen kuty�s sport, vagy felk�sz�l�s egy vizsg�ra, versenyre, stb.

a j� gazda tudatos, k�vetkezetes, �s betartja a fokozatoss�g elv�t.

Probl�m�s viselked�sek megold�sa a T�k�rm�dszer jegy�ben

Az eddigiek alapj�n lesz�gezhetj�k, hogy a kutya sose hib�s. B�rmit is csin�l, oka van r�. Der�ts�k ki mi az, �rts�k meg a motiv�ci�t �s felismerve saj�t felel�ss�g�nket, keress�k meg a megold�st.

Sokszor a gazdi �ltal probl�m�snak tartott viselked�s csak a felsz�n, a t�nete az igaz gondnak, ami a m�lyben gy�kerezik. Abban biztosak lehet�nk, hogy a probl�ma oka �s megold�sa a h�rom t�mak�r valamelyik�ben, vagy �pp mindegyik�ben rejlik.

P�ld�ul:

a.) H�vjuk a kuty�t �s nem j�n.

Els� k�rd�s, hogy a kutya �rti-e a h�v� vez�nysz�t, tudja-e, hogy mit jelent, mit kell ilyenkor csin�lnia (=tan�t�s)? Ha igen, akkor a gond ott van, hogy nem j�l van fel�ll�tva a rangsor, nincs kell� tekint�ly�nk �s nem tudjuk j�l lereag�lni a kutya engedetlens�g�t, tiszteletlens�g�t (=�szt�nkezel�s). Azt is figyelembe kell vegy�k, hogy ha a kutya �ltal�noss�gban nincs kell�k�ppen foglalkoztatva, elf�rasztva �s kev�s az esem�ny az �let�ben, akkor egy esetleges elsz�k�s�n�l a szabads�g minden perc�t ki fogja haszn�lni, �s esze �g�ban sem lesz visszamenni (=�letm�d).

b.) A kutya felugr�l r�nk.

Vajon mi�rt teszi? �r�l nek�nk, mert eg�sz nap unatkozott, figyelmet akar mag�nak kicsikarni. Hogy tudjuk r�la lenevelni? Ha kell� tekint�ly�nk van �s a megfelel� technik�val ki tudjuk fejezni nemtetsz�s�nket, akkor tiszteletben fogja tartani �hajunkat (=�szt�nkezel�s). Megtan�thatjuk neki, hogy ha le�l, akkor foglalkozunk vele, viszont ha ugr�l, akkor tudom�st sem vesz�nk r�la (=tan�t�s). Persze fontos a k�vetkezetess�g, mert ha id�nk�nt �r�l�nk neki ilyenkor, vagy birk�zunk vele, akkor ne sz�m�tsunk eredm�nyre, csak egy �sszezavart kuty�ra. �s b�r a kuty�t nem vihetj�k el a munkahely�nkre, szak�tsunk el�g id�t a s�t�ra, j�t�kra, hagyjunk neki otthon egy csontot �s �gy kev�sb� lesz bes�zva (=�letm�d).

c.) Nem j�n ki m�s kuty�kkal.

Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ez a kutya egy�nis�g�nek a r�sze, pedig nem �gy van. Ide�lis esetben a kutya nem hozhatja meg azt a d�nt�st, hogy a csapat kit t�mad meg �s kit nem, ez a vezet� szerepk�r�be tartoz� k�rd�s. Erre mondj�k, hogy a ny�l viszi a vad�szpusk�t. B�r az agresszi� oka lehet dominancia �s f�lelem is, a megold�s mindenk�ppen a rangsor helyes fel�ll�t�s�ban rejlik (=�szt�nkezel�s). Ha a kuty�t k�ly�kkor�ban nem engedt�k m�s kuty�kkal j�tszani, kommunik�lni, akkor nem is v�rhatjuk el, hogy probl�mamentesen ellegyen fajt�rsaival (=�letm�d).

d.) Rombol a lak�sban.

Mi oka van erre? Lehet nem tudja, hogy rossz dolgot csin�l. Ezt ki kell tudjuk fejezni �gy, hogy � is meg�rtse. Egyes kuty�k stresszelnek egyed�l, ami sokszor szint�n rangsor probl�m�ra vezethet� vissza, mert a kutya akar gondoskodni r�lunk �s ha egyed�l bez�rjuk, ezt nem tudja megtenni (=�szt�nkezel�s). Lehet, hogy n� a foga �s musz�j r�gnia valamit. Hagyjunk neki otthon olyan j�t�kot, csontot, amit kedv�re r�gcs�lhat �s tan�tsuk meg neki, hogy ez az �v�, ezen cs�mcsoghat (=tan�t�s). �s persze a legval�sz�n�bb, hogy egyszer�en t�l sok az energi�ja �s �gy pr�b�lja meg leadni. S�t�ljunk, j�tsszunk t�bbet a kuty�val, f�rasszuk le jobban, hagyjuk hagy �lje ki �szt�neit (=�letm�d).

Az oper�ns tanul�sr�l �s kik�pz�sr�l

Oper�ns kondicion�l�s. Ezzel a k�t sz�val egyre gyakrabban tal�lkozhatunk mostans�g. Noha sokakban ijeszt�, szinte t�lzottan tudom�nyoskod� benyom�st kelt, m�gis �rdemes egy pillanatra meg�llnunk �s elgondolkodnunk, mit is jelent val�j�ban, honnan j�tt �s van-e egy�ltal�n haszna sz�munkra, ha meg�rtj�k a m�k�d�s�t? Mi�rt kell, hogy azokat a m�dszereket – melyeket nap mint nap haszn�lunk a kuty�k �s m�s �llatok tan�t�sa, kik�pz�se sor�n – mindenf�le tudom�nyos elm�letekkel pr�b�ljuk magyar�zni?

Az embereket mindig is foglalkoztatta az ismeretlen megismer�se �s meg�rt�se. Ez az a mozgat� er�, amely civiliz�ci�nkat az elm�lt �vezredek sor�n el�re vitte �s amely m�ra sem hagyott al�bb. A nagy felfedez�sek �s felismer�sek azonban a legritk�bb esetben �rkeztek v�ratlanul. Ezeket �ltal�ban hossz� �vek megfigyel�sei �s tapasztalatai �rlelt�k, m�g egyszer csak valaki hirtelen �sszefoglalta a benn�k felismert rendszert. Egy ilyen felismer�s nagyon fontos hat�ssal lehet, hiszen �sszek�thet olyan megfigyel�seket �s tapasztal�sokat, melyeket eddig egym�st�l f�ggetlennek hitt�nk. Az apr� r�szletek – melyek �nmagukban sokszor igen bonyolultnak t�nnek – ezek seg�ts�g�vel �llnak �ssze egyetlen nagy – �s �ltal�ban szinte nevets�gesen egyszer� – eg�ssz�. Az �sszef�gg�sek ismeret�ben, ut�lag gyakran csak der�sen mosolygunk kor�bbi �nmagunkon �s hajdani „tudatlans�gunkon”. Sz�mos hasonl� eset t�rt�nt m�r az emberis�ggel. Ki gondolta volna, hogy annak, hogy az elejtett t�rgyak a f�ldre esnek, b�rmif�le k�ze lehet ahhoz, hogy a bolyg�k milyen �ton r�j�k p�ly�jukat? M�gis ez a felismer�s – �s az ennek kapcs�n megfogalmazott igen egyszer� t�rv�nyek – tettek minket k�pess� arra, hogy eljussunk ezekre az idegen vil�gokra.

Ezen kis kit�r� ut�n a v�lasz tal�n ez lehet: Igen, �rdemes egy kis id�t sz�nnunk annak meg�rt�s�re, hogy amit csin�lunk az mi�rt m�k�dik (ha m�k�dik egy�ltal�n), hisz ez olyan tud�shoz juttathat minket, amit jelenleg el sem tudunk k�pzelni. Sajnos azonban a tudom�nyos szakirodalom igaz�n sz�raz �s sokszor �rthetetlen. A k�vetkez�kben azon fontos fogalmak tal�lhat�k, melyek pontos ismerete fontos lehet a kik�pz�si m�dszerek – k�l�n�sen a klikker kik�pz�s – meg�rt�s�ben.

Akkor kezdj�k n�h�ny „sz�raz” defin�ci�val:

• viselked�s: B�rmely dolog amit a kutya tesz. (pl. �l, p�r�zon s�t�l, ugat, szagol stb.)
• Kik�pz�s: Azon folyamat, mely sor�n azt szeretn�nk el�rni, hogy a kutya – k�l�nf�le jelekre – sz�munkra sz�ks�ges, hasznos viselked�seket produk�ljon, illetve nek�nk nem tetsz� viselked�seket pedig egy�ltal�n ne produk�ljon.
• meger�s�t�s: A kutya k�rnyezet�ben egy inger megjelen�se vagy elt�n�se, melyek hat�s�ra az ingert k�zvetlen�l megel�z� viselked�s j�v�beni gyakoris�ga N�VEKSZIK.
• b�ntet�s: A kutya k�rnyezet�ben egy inger megjelen�se vagy elt�n�se, melyek hat�s�ra az ingert k�zvetlen�l megel�z� viselked�s j�v�beni gyakoris�ga CS�KKEN.
• Jutalom: Valami – a kutya sz�m�ra kellemes – amit szeretne megszerezni vagy el�rni.
• Averz�v inger: Valami – a kutya sz�m�ra kellemetlen – amit el akar ker�lni.

Fontos �szrevenn�nk, hogy a fenti defin�ci�k – k�l�n�sen a b�ntet�s� – jelent�sen elt�r a sz� k�znapi �rtelm�t�l. Mind a meger�s�t�st mind a b�ntet�st az defini�lja, hogy a vele kapcsol�d� cselekv�s k�s�bb s�r�bben, vagy ritk�bban t�rt�nik �s nem az, hogy a kutya sz�m�ra az kellemes vagy kellemetlen. Ford�tva is igaz. A jutalom illetve averz�v inger jelenl�te nem felt�tlen�l jelenti, hogy a kutya b�rmilyen j�v�beni viselked�se v�ltozni fog.

Az oper�ns kondicion�l�s „�t” negyede

Mint az el�z�ekben l�ttuk, a viselked�s m�dos�t�s�ra t�bb lehet�s�g�nk van, melyeket csoportos�thatunk egyr�szt a szerint, hogy egy adott viselked�s el�fordul�s�t cs�kkentik-e (b�ntet�s) vagy n�velik (meger�s�t�s), m�sr�szt az alapj�n, hogy az adott viselked�s hat�s�ra egy inger megjelenik (+) vagy �ppen elt�nik (-) az alany k�rnyezet�b�l. Ennek megfelel�en n�gy kateg�ri�t �ll�thatjuk fel:

• pozit�v meger�s�t�s (+M): Ebben az esetben a cselekv�s hat�s�ra a kutya k�rnyezet�be valami olyan dolog, inger ker�l ami n�veli a cselekv�s k�s�bbi el�fordul�s�t. Erre p�lda, ha a kuty�nak jutalomfalatot adunk, vagy eldobjuk a labd�j�t, ha le�lt, vagy ha egy kisgyereket megjutalmazunk, ha j� jegyeket hozott az iskol�b�l, vagy j�l viselkedett. (Megjegyezn�m, hogy a pozit�v sz� itt nem valamilyen mor�lis �rt�kre utal, hanem ink�bb, mint a matematikai hozz�ad�st kell tekinteni)
• negat�v meger�s�t�s (-M): Ez esetben a cselekv�s hat�s�ra a kutya k�rnyezet�b�l valami sz�m�ra kellemetlen inger t�nik el melynek hat�s�ra az adott cselev�s gyakoris�ga n�vekszik. Ha p�ld�ul a kuty�t �gy tan�tjuk fek�dni, hogy a fej�t a p�r�zzal lefel� k�nyszer�tj�k, akkor ha fekv� poz�ci�ba ker�l a kellemetlen fesz�t�s megsz�nik, ezzel meger�s�tve a fekv�st mint cselekv�st a j�v�ben. A p�r�zon vezet�s hasonl� elven m�k�dik: ha a kutya kit�r, apr�, sz�m�ra kellemetlen r�nt�sokkal pr�b�ljuk a helyes poz�ci�ba hozni, majd amikor visszat�rt l�b mell�, a p�r�z r�ngat�sa abbamarad, meger�s�tve ezzel a l�b mellett menetet mint viselked�st.
• pozit�v b�ntet�s (+B): A cselekv�s hat�s�ra a kuty�t valami kellemetlens�g �ri, melynek hat�s�ra a j�v�ben e viselked�s kev�sb� fog el�fordulni. A l�b mell�l kiugr� kutya p�r�z�t megr�ntjuk, kellemetlen ingert okozva ezzel a kuty�nak, cs�kkentve ezzel a kiugr�s k�s�bbi val�sz�n�s�g�t.
• negat�v b�ntet�s (-B): Ez esetben a cselekv�s hat�s�ra, valami – kutya sz�m�ra k�v�natos – t�nik el, cs�kkentve ezzel a cselekv�s k�s�bbi el�fordul�s�t. P�ld�ul, ha a kutya k�reget, vagy ugat m�g az asztaln�l esznek �s mi kiz�rjuk ilyenkor a szob�b�l, vagy ha a nyafog� kisgyerekt�l megvonjuk a fagylaltot.

Ehhez a n�gy csoporthoz m�g hozz�vehet�nk egy „�t�diket” ami igaz�b�l mindt�l f�ggetlen, nevezetesen:

• A viselked�s elhal�sa: Amennyiben egy adott viselked�s az alany sz�m�ra nem vezet semmilyen – se kellemes, se kellemetlen – eredm�nyre, gyakoris�ga cs�kkenni fog. P�ld�ul ha egy jutalomfalat a ker�t�s t�loldal�ra esik, a kutya megpr�b�l �tny�lni �rte, azt�n ha az nem vezet eredm�nyre megpr�b�l mondjuk �tugrani a ker�t�sen, de ha magas a ker�t�s ez sem m�k�dik �gy megpr�b�l �sni, de bele�tk�zik a ker�t�s betonalapj�ba. V�g�l feladja a pr�b�lkoz�st, mert nem �ri meg a belefektetett energi�t. Legk�zelebb hasonl� esetben m�r sokkal hamarabb fel fogja adni a pr�b�lkoz�st. Term�szetesen ez csak akkor m�k�dik, ha az adott cselekv�s nem �nmag�ban is meger�s�t� a kutya sz�m�ra. P�ld�ul egy csont r�gcs�l�s�t hi�ba pr�b�ln�nk megv�rni, hogy mikor m�lik el mag�t�l, hiszen a kutya sz�m�ra itt a r�g�s folyamata �nmag�ban is meger�s�t� jelleg�.

Ezen m�dszerek mindegyike ak�r �n�ll�an, ak�r kombin�lva is alkalmasak viselked�sek kialak�t�s�ra vagy elt�ntet�s�re. Bizonyos kombin�ci�k hat�sosak, bizonyosak „hum�nusabbak”, m�sok pedig komoly stresszt okozhatnak az alanynak. �me, n�h�ny vari�ci� p�ld�ul a p�r�zon k�vet�s tan�t�s�ra:

1. A kutya kit�r a helyes poz�ci�b�l, mire egy j�t r�ntunk rajta, b�ntetve ezzel a t�l�nk val� elt�volod�st. (+B)
2. A kutya kit�r, mire apr� r�ngat�ssal b�ntetj�k (+B) a kit�r�st, majd amikor visszaker�lt a helyes poz�ci�ba abbahagyjuk a r�ngat�s (-M), esetleg meg is jutalmazzuk dics�rettel vagy egy jutalomfalattal (+M).
3. Ha a kutya a l�bunk mellett van jutalmazzuk (+M), m�g ha kit�r egyszer�en figyelmen kiv�l hagyjuk (viselked�s elhal�sa), vagy egyszer�en meg�llunk a p�r�zzal mint egy fa �s addig nem mozdulunk am�g a kutya helyes poz�ci�ba nem ker�l. Persze ez csak akkor m�k�dik, ha a k�rnyezet megfelel�en ingerszeg�ny �s a gazda elhagy�s�t nem er�s�ti meg. Pl. nincsenek m�s kuty�k illetve �rdekesebb ingerek,melyek felder�t�se kellemes �lm�nyt adna.
4. Ha a kutya laza p�r�zon k�zlekedik, mi is folyamatosan mozgunk a c�lunk (�s a kutya c�lja) fel�, ami lehet pl. �lelem vagy m�sik kutya stb (+M). Ha a kutya megfesz�ti a p�r�zt, n�h�ny l�p�st h�tr�lunk t�volodva a v�gs� c�lt�l ezzel b�ntetve a p�r�z megfesz�t�s�t (-B).

Mint l�that� sz�mos lehet�s�g �s kombin�ci� l�tezik �s a k�l�nf�le kik�pz�si ir�nyzatok igaz�b�l abban k�l�nb�znek, hogy melyik milyen ar�nyokban alkalmazza a felsorolt m�dszereket. Term�szetesen �szre kell venn�nk, hogy ezen �sszetev�k mindegyik�nek vannak mind el�nyei, mind pedig h�tr�nyai, mellyel szembe kell n�zn�nk a kik�pz�s sor�n. Fontos azt is l�tni, hogy sikeresen tan�tani csak valamilyen meger�s�t�s seg�ts�g�vel lehet, azaz kiz�r�lag b�ntet�s alkalmaz�s�val nem lehet eredm�nyt el�rni, hiszen a b�ntet�s – defin�ci�j�b�l ad�d�an – csak viselked�sek megsz�ntet�s�re haszn�lhat�. �rdekes az is, hogy ahhoz, hogy negat�v meger�s�t�st tudjuk alkalmazni, azaz egy averz�v ingert meg tudjunk sz�ntetni, valamif�lek�ppen azt el�sz�r be is kell vezetni. Ez azt jelenti, hogy a negat�v meger�s�t�st (-M) (a p�r�z r�ngat�s megsz�n�s�t) mindig megel�zi valamilyen pozit�v b�ntet�s (+B) (a p�r�z r�ngat�sa maga). Azaz ilyenkor mindig kell sz�molnunk a b�ntet�s okozta k�ros hat�sokkal. Az egyes m�dszerek el�nyeir�l �s h�tr�nyair�l a k�s�bbiekben m�g lesz sz�, most azonban vizsg�ljuk meg egy kicsit r�szletesebben mit tudunk a meger�s�t�sekr�l �s j�rjuk k�r�l milyen lehet�s�geink vannak ezek alkalmaz�s�ra.

A meger�s�t�s �rt�ke �s a jutalom viszonylagoss�ga

L�that�, hogy a meger�s�t�s mennyire fontos alapeleme a kik�pz�snek, ez�rt �rdemes elgondolkodnunk, hogy mi is az val�j�ban?

Az els� �s legfontosabb szab�ly, amit mindig �rdemes �szben tartanunk: Azt, hogy mi sz�m�t meger�s�t�snek, soha nem a kik�pz�, hanem mindig az alany hat�rozza meg. Hi�ba gondoljuk, hogy bizonyos dolgoknak m�k�dni�k kellene, ha az az alany sz�m�ra m�gsem annyira j�, vagy k�v�natos a val�s�gban. P�ld�ul, hi�ba d�ntj�k el, hogy m�rpedig mi simogat�ssal fogjuk jutalmazni a kuty�t, ha a kutya sz�m�ra az adott k�r�lm�nyek k�z�tt ez nem jelent meger�s�t�st. A m�sik �rdekes t�ny, hogy az alany sz�m�ra a meger�s�t�s �s a jutalom viszonylagos.

Ugyanaz a fizikai inger:

• k�l�nf�le �l�l�nyekre fajt�jukt�l f�gg�en m�sk�nt hathat. Az es� p�ld�ul a kacs�k sz�m�ra kellemes �lm�ny, m�g a macsk�knak kifejezetten b�ntet�s sz�mba megy.
• ugyanazon fajon bel�l az egyes egyedek k�z�tt is jelent�s k�l�nbs�gek lehetnek. Pl. bizonyos kuty�k sz�vesen labd�znak, m�g m�sok nagyon szeretnek enni.
• ugyanazon egyed eset�n is nagyban k�l�nb�zhet az aktu�lis fizikai �llapott�l. Pl. egy j�llakott kutya m�r nem akar annyira enni, vagy egy elf�radt nem akar m�r annyira labd�zni.
• ugyanazon egyed, ugyanolyan fizikai �llapotban is viselkedhet k�l�nb�z�en az adott ingerre, ha a k�ls� fizikai k�rnyezet k�l�nb�z�. Pl. a lak�s nyugalm�ban egy jutalomfalat komoly meger�s�t�s lehet, ugyanakkor ugyanez a falat az utc�n, amikor m�s kuty�k j�tszanak a k�zelben m�r lehet, hogy semmit sem �r.

A hat�kony kik�pz�s els� kulcsa teh�t az, hogy a kik�pz� nagyon j�l ismerje az alanyt �s annak ig�nyeit, �s a mindenkor alkalmazott meger�s�t�seket annak �llapot�hoz �s a k�ls� k�r�lm�nyekhez igaz�tsa. M�sr�szt az is fontos, hogy az �rdekl�d�st a lehet� leghosszabb id�n �t fenntartsuk, azaz nem szabad t�lz�sokba se esni. Olyan meger�s�t�st �rdemes mindig haszn�lni, amely az adott k�rnyezetben m�g �ppen j�l m�k�dik.

Els�dleges �s m�sodlagos meger�s�t�sek

Mind a meger�s�t�sek, mind a b�ntet�sek – defin�ci�jukn�l fogva – akkor m�k�dnek, ha az alany a hat�sukra valamely viselked�s�t m�dos�tani tudja. Ez csak akkor lehet, ha fel tudja ismerni a viselked�s �s a k�vetkezm�ny k�zti kapcsolatot, vagyis a viselked�s �s a k�vetkezm�ny id�ben a lehet� legk�zelebb van egym�shoz. Ide�lis esetben �ppen akkor kellene jutalmazni, amikor az adott viselked�s megt�rt�nik.

Felmer�l azonban a k�rd�s, hogy hogyan lehet a jutalmaz�st ennyire pontosan id�ziteni, hiszen ha a kutya t�volabb van t�l�nk, vagy �ppen nem fel�nk n�z akkor nem tudunk neki m�g jutalomfalatot sem adni a kell� id�ben. Erre ad lehet�s�get a kondicion�lt meger�s�t�s.

• els�dleges meger�s�t�s (EM): B�rmi, amit a kutya �szt�n�sen szeret vagy kellemesnek tal�l, �s nem sz�ks�ges tanul�s ahhoz, hogy ezen ingereket „�rtelmezze”. Ez lehet �lelem, j�t�k, szabads�g, szex, szoci�lis figyelem, fizikai kapcsolat stb.
• Kondicion�lt meger�s�t�s (KM): Valami – kezdetben semleges k�ls� inger – amit megtan�tunk a kuty�nak, hogy szeressen, az �ltal, hogy valamilyen els�dleges meger�s�t�ssel k�tj�k �ssze. Az �sszek�t�s klasszikus (pavlovi) kondicion�l�ssal t�rt�nik egyszer�en olyan m�don, hogy az els�dleges meger�s�t�st mindig megel�zz�k az adott ingerrel, m�g v�g�l a jel maga is hasonl� �rt�k�v� v�lik mint az els�dleges meger�s�t�s maga.

Emberi viszonylatokban erre legjobb p�lda a p�nz, amely �nmag�ban egy egyszer� pap�rdarab, melynek nincs biol�giai �rt�ke, m�gis az �ltal, hogy megtanultuk, hogy nagy biztons�ggal bev�lthat� olyan dolgokra, melyek sz�munkra t�nyleg k�zvetlen �rt�kkel b�rnak (�lelem, ruh�zat, fed�l, sz�rakoz�s stb.), kondicion�lt meger�s�t�ss� v�lik. Hajland�ak vagyunk p�nz�rt dolgozni, s�t egyesek addig jutnak, hogy annyi p�nzt „termelnek”, melynek ellen�rt�k�t eg�sz �let�kben nem tudn�k fel�lni (n�luk a kondicion�lt meger�s�t�s m�r er�sebb, mint az els�dleges). Persze ehhez t�nylegesen sz�ks�ges a „biztons�gos bev�lthat�s�g”. Gondoljunk csak bele, hogy mi t�rt�nik, ha a p�nz nem v�lthat� be biztons�ggal: megindul a cserekereskedelem...

Kuty�k eset�ben p�ld�ul az „okos kutya” vagy „j�l van” is egy kondicion�lt meger�s�t�s, hiszen kezdetben semmit nem jelentenek a kuty�nak, viszont mivel rendszeresen k�t�dtek valamilyen els�dleges meger�s�t�shez (jutalomfalat, simogat�s stb.), ez�rt m�r �nmagukban is „jutalomm�” v�ltak. A klikker hangja szint�n egy sz�nd�kosan �s tudatosan kialak�tott m�sodlagos meger�s�t�s, melyet a kik�pz�s sor�n a helyes viselked�sek megjel�l�s�re haszn�lunk. A kondicion�lt meger�s�t�s az�rt haszn�lhat� nagyon hat�konyan a tan�t�sban, mivel sokkal gyorsabban el tudja juttatni a jutalmat/meger�s�t�st az alanyhoz, mintha els�dleges meger�s�t�ssel pr�b�lkozn�nk. A m�sodik kulcsfontoss�g� tapasztalat teh�t, hogy:

Min�l pontosabban tudjuk id�z�teni a meger�s�t�seket, ann�l hat�konyabban, gyorsabban tudunk tan�tani.

A tanul�s h�rmas egys�ge

Vizsg�ljuk most meg egy kicsit alaposabban, hogy mi is a kik�pz�s c�lja: Bizonyos j�l meghat�rozott ingerekre (hang, test vagy k�zjelek, illetve egy�b k�rnyezeti ingerek), az �ltalunk k�v�nt cselekv�sekkel v�laszoljon a kutya, a lehet�s�gek szerint min�l nagyobb megb�zhat�s�ggal. Ez roppant sz�razon hangzik, kicsit hasonl� mintha azt mondan�m, hogy zongor�zni �gy kell, hogy a megfelel� billenty�ket a megfelel� id�ben �tj�k le... Ha jobban belegondolunk, vil�gos, hogy minden cselekv�snek van el�zm�nye illetve k�vetkezm�nye is. Az el�zm�ny, a cselekv�s, �s a k�vetkezm�ny egy olyan h�rmast alkot, melyek szorosan k�t�dnek �s hatnak is egym�sra. A k�vetkezm�nyekr�l (meger�s�t�s illetve b�ntet�s) m�r besz�lt�nk az el�z�ekben. L�ssuk mit tudunk az el�zm�nyekr�l:

Az �l�l�nyeket �let�k sor�n folyamatosan k�l�nf�le ingerek �rik. Amennyiben egy viselked�st – mely meger�s�t�st nyer – mindig megel�z egy adott inger vagy ingerek halmaza, a viselked�s ezen ingerhez kezd k�t�dni. Ez azt jelenti, hogy egyre gyakrabban �s gyakrabban fog ism�tl�dni az adott inger jelenl�t�ben, ugyanakkor ha, az inger hi�ny�ban a cselekv�s nem vezet soha eredm�nyre – azaz nem lesz meger�s�tve, az alany megtanulja, hogy ilyenkor felesleges pr�b�lkozni. V�geredm�nyben kialakul, hogy a sz�ban forg� inger megjelen�se gyakorlatilag megind�tja a cselekv�st. Erre a legjobb p�lda tal�n, az asztaln�l kunyer�l� kutya viselked�se. Ha n�h�nyszor siker�lt egy-egy falatot kicsikarnia, m�r az ev�shez k�sz�l�d� csal�d l�tv�nya is kiv�ltja bel�le a viselked�st, ugyanakkor biztosak lehet�nk benne, hogy napk�zben, ha senki nincs otthon, soha nem b�mul b�natos szemmel az asztal mellett �lve.

A k�ls� ingerek teh�t – �gy is mondhatjuk – tippeket adnak a kuty�nak, hogy az adott pillanatban milyen viselked�s biztos�tana sz�m�ra kedvez� k�vetkezm�nyt, azaz meger�s�t�st. A kedvez� k�vetkezm�ny viszont – mint a kor�bbiakban l�ttuk – n�veli a viselked�s gyakoris�g�t �s annak a kiv�lt� ingerekkel val� �sszefon�d�s�t.

A j� kik�pz�nek teh�t nem a kutya viselked�s�t kell az ellen�rz�se alatt tartani, hanem a k�rnyezeti ingereket illetve a kutya viselked�s�nek k�vetkezm�nyei.

Az oper�ns kondicion�l�s �s a klikker kik�pz�s

B�rmilyen m�dszerrel is tan�tjuk a kuty�nkat, az eddig le�rt szab�lyok valamelyik�t biztosan felfedezhetj�k a m�dszereinkben. Ezek szerint mindenki, aki kuty�t k�pez, „oper�ns kik�pz�nek” sz�m�t?

Nos, nem teljesen �gy �ll a helyzet. Noha a kuty�nk val�ban „oper�ns tanul�”, ahhoz, hogy mi is „oper�ns kik�pz�nek” sz�m�tsunk, nem el�g a munk�nk eredm�ny�t, illetve a kutya viselked�s�t egyszer�en ezen szab�lyokkal magyar�zni. E szab�lyokat tudatosan �s el�re megfontoltan kell alkalmaznunk. Ez k�pess� tehet minket arra, hogy olyan probl�m�kat is megoldjunk, melyekkel kor�bban nem tal�lkoztunk, �gy gyakorlati tapasztalatunk sincs benne.

Mi�rt fontos mindez a klikker kik�pz�shez? A klikkerrel val� tan�t�sn�l k�l�n�sen l�nyeges, hogy ismerj�k �s j�l alkalmazzuk a fenti szab�lyokat. Itt sajnos sokkal nehezebb el�re meg�rt receptk�nyvek alapj�n dolgozni vagy „j�l bev�lt” m�dszereket el�h�zni. Az elveket kell meg�rten�nk �s alkalmaznunk.

Mindezek ut�n, hogyan defini�ljuk a „klikkeres kik�pz�st”?

Olyan kik�pz�si m�dszer, mely a tan�t�s sor�n pozit�v meger�s�t�st, a viselked�s spont�n elhal�s�t, kisebb m�rt�kben negat�v b�ntet�st haszn�l, valamint a helyes viselked�sek megjel�l�s�re kondicion�lt meger�s�t�st alkalmaz.Az �gynevezett „hagyom�nyos” k�pz�si m�dokt�l abban t�r el, hogy nem alkalmaz negat�v meger�s�t�st vagy pozit�v b�ntet�st, m�g a puszt�n motiv�ci�s m�dszerekt�l (ha l�tezik egy�ltal�n ilyen) abban, hogy nem kiz�r�lag els�dleges, hanem kondicion�lt meger�s�t�st alkalmaz a viselked�sek kialak�t�s�ra. �rdemes m�g megjegyezni, hogy a klikker (mint eszk�z) haszn�lata nem k�vetelm�ny, hiszen a kondicion�lt meger�s�t�s lehet b�rmilyen inger – valamint att�l, hogy valaki „klikkert haszn�l”, m�g nem min�s�l klikker kik�pz�nek amennyiben negat�v meger�s�t�st vagy pozit�v b�ntet�st is alkalmaz kik�pz�s sor�n.

Sokan, akik a klikker haszn�lata ellen vannak, azzal �rvelnek, hogy a klikkerrel az a baj, hogy �let�nk v�g�ig klikkerrel �s kaj�val a zseb�nkben kell �ln�nk. Pedig err�l sz� sincs. A klikker egy kik�pz�si seg�deszk�z, ami annyit jelent, hogy addig van sz�ks�g�nk van r�, am�g a kutya megtanulja a k�v�nt viselked�st/viselked�seket. Persze a legt�bb kuty�s eset�ben ez egy v�gtelen ciklus, mert mindenki el�sz�r azzal kezdi: jaj, csak azt szeretn�m, hogy Bocika ne h�zzon. �s ha megel�gedne ennyivel, akkor itt le is tehetn� a klikkert (a hogyanr�l fog sz�lni a cikk). De amikor gazdink megtan�tja Bocik�nak, hogy ne h�zzon, akkor esz�be jut, hogy: j�-j�, de annyira j� lenne, ha Bocika le tudna �lni, amikor azt mondom. �s l�n. �lhetn�nek boldogan, de azt�n esz�be jut, hogy de h�t mi lenne, ha el is engedhetn� a kuty�t? �s akkor megtan�tja a beh�v�st. Azt�n otthon eb�dn�l Bocika kunyer�l �s a gazdi �l�be teszi a mancs�t.. Gazdink elmosolyodik, el�kapja a klikkert �s r�er�s�t... Azt�n valamelyik d�lut�n gazdink �s kuty�ja l�tv�nyosan unatkoznak, �s ez�rt gazdink esz�be jut: "H��, mennyire j� volt az a kutya a t�ren, amelyik meghajolt a "Brav�"-ra... De h�t ezt �n is meg tudn�m tan�tani... Na gyere Bocika!" �s Bocika farok cs�v�lva rohan j�tszani klikkeres j�t�kot. �s elkezd�dik az �r�k k�rforg�s. Ha megvan az egyik viselked�s, akkor j�n a m�sik. Mert a gazdi r�j�n, hogy ez egy j� j�t�k. 

Igen �m, de ezent�l minden �l�sre, odaj�v�sre, brav�ra klikkeln�nk kell? Ugyan dehogy kell. De m�gsem tehetj�k azt �gy, hogy egyik pillanatr�l a m�sikra letessz�k a klikkert, hiszen a tanul�s alapja az, hogy ha csin�lunk valamit �s annak lesz egy �ltalunk felismerhet�, sz�munkra j� k�vetkezm�nye (pl. kez�nkbe nyomnak egy �tsz�zast), akkor azt a viselked�st gyakrabban fogjuk csin�lni, viszont ha erre a viselked�sre rendszeresen valami rossz dolog t�rt�nik vel�nk, akkor val�sz�n�leg hamar le fogunk szokni a dologr�l. Vegy�k p�ld�ul a klasszikus p�ld�t. Van egy tollunk, ami kifogy�ban van. �runk, egyszercsak nem �r. Megr�zzuk, erre a toll ism�t fog (teh�t a viselked�s a toll r�z�sa, a meger�s�t�s pedig a tinta a pap�ron). �runk, a toll ism�t nem fog. Megr�zzuk, nem t�rt�nik semmi. Megr�zzuk egy kicsit jobban, ism�t �r. A tinta ism�t meger�s�ti a r�z�st. �gy v�g�l egyes emberek el�g sok�ig k�pesek r�zni a tollat, hogy �rjon. De egyszer a toll v�gleg kifogy �s nem j�n t�bb meger�s�t�s. Egy darabig r�zzuk, azt�n kidobjuk (vagy �jrat�ltj�k). A kuty�n�l ugyanez tapasztalhat�. Ha egy viselked�snek hirtelen semmilyen k�vetkezm�nye nincs, akkor a viselked�s egy id� ut�n elm�lik. Ezt nevezz�k a viselked�s kialv�s�nak. 

Teh�t, ha �gy akarunk meger�s�teni egy viselked�st, hogy az lehet�leg ne m�ljon el, akkor �gy kell csin�lnunk, ahogy a Szerencsej�t�k Rt. is m�k�dik. Mindenki tudja, hogy ez a v�llalat igencsak nyeres�ges. Ez viszont azt jelenti, hogy a j�t�kosok egy�ttesen vesztes�gesek. �s a c�g m�gis m�k�dik. �s milyen j�l. Ennek az az oka, hogy n�ha-n�ha m�gis bej�n egy kis nyerem�ny. Sokszor semmi, n�ha kisebb nyerem�ny, �s hallottunk m�r olyanr�l, aki sokat is nyert. :-)

A kuty�n�l hasonl�an m�k�dik. Ha megtan�tunk egy viselked�st az ebzetnek �s ut�na elkezdj�k v�ltoz� �temben meger�s�teni, akkor a viselked�st fenntarthatjuk, ugyan�gy, ahogy a Szerencsej�t�k Rt. fenntartja a mi pr�b�lkoz�sainkat. Persze egy kutya eset�ben jobban j�runk, ha lassan ritk�tunk. Azaz eleinte minden viselked�st meger�s�t�nk, azt�n minden m�sodikat, azt�n n�ha az els�t, n�ha az �t�diket, n�ha a kilencediket, stb. 

Ily m�don  nem v�lunk kisz�m�that�v�, azaz a kutya az els� viselked�st ugyanolyan lelkesed�ssel fogja elv�gezni, ahogy a kilencediket, hiszen tal�n ut�na kap jutalmat. Ha lassan toljuk ki a jutalmaz�sok �tem�t, akkor r�vid id� alatt eljuthatunk od�ig, hogy csak minden sz�zadik viselked�st kell megjutalmaznunk.

Minthogy a viselked�s fenntart�sa sor�n m�r egy megtanult viselked�st er�s�t�nk meg, ez�rt nincs is felt�tlen sz�ks�g a klikkerre mag�ra, hiszen m�r nem kell pontosan id�z�ten�nk.  Term�szetesen n�ha kell jutalmaznunk kell, de ennek m�dja m�r szabadon v�lasztott, haszn�lhatunk "klikkel� sz�t"- azaz klikkerk�nt kondicion�lt sz�csk�t, vagy r�gt�n els�dleges meger�s�t�st, ak�r jutalomfalat, ak�r labda, ak�r j�t�k, vagy szoci�lis kontaktus k�p�ben. 

Viselked�sl�nc

Hivatalosan a viselked�s l�nc olyan viselked�sek sorozata, amit egy darab jel v�lt ki. 
Ez azonban enn�l bonyolultabb, hiszen ha nem jelezn� valami, hogy mikor kezd�dj�k a k�vetkez� viselked�s, akkor hogy is tudn�nk eld�nteni? Vegy�k p�ld�ul egy egyszer� e-mail elolvas�s�t. Ehhez olyan dolgokat kell tenn�nk, amelyek sorrendje egy�ltal�n nem l�nyegtelen. El�sz�r oda kell menn�nk a sz�m�t�g�phez, be kell kapcsolnunk, fel kell l�pn�nk az internetre (manaps�g ezt m�r a sz�m�t�g�p elint�zi helyett�nk), meg kell nyitnunk a levelez� programot, majd mag�t az e-mailt. Azonban ha b�rmelyik l�p�s kimarad, vagy csak meg akarjuk keverni a sorrendet, akkor m�r nem jutunk el a c�lig.
Gondoljunk csak bele, hogy nek�nk embereknek milyen viselked�seink, ritu�l�ink vannak. Sok ember mindig ugyanabban a sorrendben �ll�tja le az aut�t, m�sok ugyanabban a sorrendben pakolnak le haza�rkez�s ut�n. �s n�ha, ha egy-egy ilyen viselked�s kimarad a l�ncb�l, vagy valami f�lbeszak�tja az elv�gz�s�ket, akkor az eg�sz sor felbomlik, nem tudjuk, hogy a sok kicsi dologb�l mi az, amit m�r megtett�nk �s mi az, amit nem. Pl. ha mindig ugyan�gy �ll�tjuk le az aut�t, hogy kulcs elford�t, l�mpa lekapcsol, kuplung be, sebess�g, kuplung ki, k�zif�k, de menet k�zben megzavar minket valami, akkor el�fordulhat, hogy �jra v�gig kell l�pkedn�nk a fokokat, vagy legal�bbis el kell gondolkoznunk, hogy hol tartottunk.
Ezek alapj�n viszont elmondhatjuk, hogy a viselked�sl�nc k�vetkez� viselked�s�t az el�z� viselked�s elv�gz�se stimul�lja.
A kuty�k �let�ben is vannak tan�tott, vagy csak tanult viselked�sl�ncok. Sok kutya ugyanazokat a viselked�seket v�gzi a s�ta kezdet�n, vagy �ppen ellenkez�leg, amikor haza�rkez�nk. Az �n kuty�m rendszerint el�sz�r odaj�n, megszagol, azt�n elmegy, fog  valamit a sz�j�ba (elv�gre retriever), azt k�rbehurcolva j�n simogattatni mag�t. Ez egy �ntudatlan viselked�sl�nc, de vannak jellemz�en tan�tott viselked�sl�ncok. Az egyik ilyen az apport gyakorlat, hiszen a sok viselked�sb�l �ll� l�ncszemeket meghat�rozott sorrendben, 1 jelre kell elv�gezni (hozd). Pedig a viselked�s maga abb�l �ll, hogy a kutya elindul (hozd), odafut az apporthoz, felveszi, megfordul, visszafut a ga